Azt hiszem, magyartanárnak lenni a legjobb dolog a világon, hiszen az irodalom, mint minden művészeti tárgy,  szívünket, agyunkat, szellemünket mind megmozgatja, és egyszerre szól a világ, a többi ember, és önmagunk megismeréséről.  A nyelv tanulmányozása pedig kit ne érdekelne? Hiszen nélküle nem lehetnénk azok, akik vagyunk! Minden tanórám célja a közös felfedezés, ahol kölcsönösen tanulhatunk valamit egymástól – tanár és diák.”